2014. június 1., vasárnap

(Köz)kívánatra

Olyasféle vélekedések kaptak szárnyra, hogy elkapkodtam, elnagyoltam az előző bejegyzést, mintha be lehetne pótolni háromhavi igazolatlan hiányzást pár, vasvillával odavetett fotográfiával...
Lássuk be, lehet ebben valami. Persze, hogy ott a Ravelry-s link, de hátha nincs kedve/hozzáférése mindenkinek.
Akkor hát mesélek egy kicsit a nemezelt kosárkáról.


A fonallal kezdődött. Egészen kezdő fonós koromban készült ez a lila kollekció, gyárilag festett szöszökből szerettem volna egy Bucilla-féle fonal színvilágát reprodukálni, mert az bizony mind elment ajándékba, pedig nagyon a szívemhez nőtt.

Persze egészen más színszerkezetű fonal keletkezik festéssel illetve a kutyakefével összekártolt különböző színű gyapjak keverékének megfonásával, még ha a az egyes színek nagyjából egyeznek is. De azért gyakorlásnak, tapasztalatszerzésnek jó volt, csak éppen sokáig nem láttam, mire fogom én ezt felhasználni. A bal szélső lila ugyan életre kelt a Moss garden-kendőben, de a többieknek változatlanul nem láttam a helyét.
Aztán vagy másfél évnyi pihentetés után váratlanul megvilágosodtam (persze kellett hozzá a Kinga vészesen közelgő születésnapja miatti űzöttség érzése is :) ), hogy ebből bizony nemezelt kosár lesz, akárki meglássa.
Aztán ott volt Muzsi projekttáska-mintája, amelynek a tesztelésébe korábban éppen a megfelelő fonal hiányában nem vágtam bele. Pedig ezek már akkor is ott voltak a dobozban...

Így lett a lila projektből lila projekttáska. A meglévő fonalakat dupla szállal kötöttem, a kiegészítésképpen font, a középső részben domináns, a liláknál kicsit vastagabb sárgásbarnához pedig egy aranybarna moherfonalat fogtam a közelítőleg egyforma vastagság érdekében.


40 fokon, pár törölközővel kimosva szépen összenemezelődött és a cserépkályhán egy éjszaka alatt meg is száradt. Érdemes szárításkor formára kitömni, hogy megtartsa az alakját.


A képet Kinga készítette, mert én elfelejtettem átadás előtt lefotografálni. Szóval a gyapjak sajnos nem az enyémek...


4 megjegyzés:

  1. Így teljesüljön minden kívánságom! :)
    Ez a nemezelős technika sokszorosan tetszik és egyre jobban. És csak 40 fokon kell kimosni? Ha magasabb lenne, akkor még jobban összemenne?
    Egyszer kipróbálom, köszönöm az ötletet!

    VálaszTörlés
  2. ÓÓó, ez olyan Erikás volt! Köszönjük szépen, és főleg, hogy megismerhettem kedvenc projektkosaram születési körülményeit is :)
    Az eredmény magáért beszél, gyönyörűséges lett, még egyszer köszönöm! <3

    VálaszTörlés
  3. Szeretjük ám a műhelytitkokat. Vasvillával vagy halkéssel odavetett bejegyzés, az mindegy. :-)

    VálaszTörlés
  4. még...még....még!...mutass még! :-)

    VálaszTörlés