De főként az utóbbi. Ugyanis mostanában ilyen, számunkra ismeretlen madarak is jönnek az etetőnkbe, és nekünk fogalmunk sincs, mik ezek...
Sikertelenül próbálkoztam internetes madárhatározással, de nyilván a türelmem sem volt elégséges, különben is biztos lesz, aki itt egyből rávágja a megfejtést. Sőt esetleg van a tarsolyában valami jól használható madárhatározó, amivel még a magamfajta tudatlan is boldogulhat, ha újra ilyen helyzetbe kerül...
Ezen izgalmak után váltsunk számomra otthonosabb témára :) Elkészült a harmadik darab az ágas-bogyós Renato-sorotazból, egy újabb összehajtható szatyor, ezúttal Mártinak. A csipkét most én festettem kifejezetten erre a célra, ettől és a gombtól eltekintve ugyanolyan, mint az előző.
Meg még az is van, hogy beneveztem én is a fb-on zajló közös tulipános SAL-ra, mely innen ered.
40 ct-os foltos vászonra hímzek maradék Valdanikkal és saját festésű fonalakkal.
Ez egy szajkó avagy mátyásmadár. A hímzés és a szatyor nagyon szép lett. :-))
VálaszTörlésAArkus ,de jó,hogy megírtad!!!!!Nálunk még sosem volt szajkó sajnos.:(
VálaszTörlésGyönyörű a madár is és a szatyor is!!!!!!!!!!Most már nekem is kell ilyen szatyrot alkotnom.:)
Nem akarom az előttem szólókat szajkózni, de gyönyörű lett ez a hímzés!!! :o)))
VálaszTörlésIgen-igen, egyet értek az előttem szólókkal, az én szemem mégis a legutolsó kép kapta meg a fáradt színeivel. Kecsegtető!
VálaszTörlésKöszönöm a szatyrot!
VálaszTörlésA tulipános hímzés ismét egy számomra felfoghatatlanul aprólékos és szépséges alkotás lesz.
Üdvözlet és puszi a messzi távolból! :-)))