A hétvégén újra elővettem a befőttesüvegeket meg a festős tepsit, és beáztattam két adag Rikker-gyapjút. A jobb oldali mikróban készült, spirál alakban lerakva, random rálocsolt festékkel, a bal oldali sütőben, szép szabályos oda-vissza csíkokban, gondosan ügyelve a hosszú átmenetre.
Kiváló sötétbarnákat meg padlizsánokat sikerült kevernem (pirosból meg zöldből, ahogy kell), azonban a hőkezelés után szép piros lé távozott, mintegy dolgavégezetlen festékszemcsékkel (na nem a lefolyóba, hátha jó lesz még), és ott maradt a gyapjún a másik komponens, a ZÖLD. Pedig legkevésbé sem akartam most zöldet. A tarkabarkánál nem is annyira zavaró, még olyan is akad, aki direkt elfogadná (!), de a másiknál nagyon illúzióromboló a sok fakórózsaszín (mert igazából az). Ez a fonat tulajdonképpen két külön világ. Ezt bizony újra kell festeni, mégpedig csakazértis barnával.
Gyanítom, hogy az ecet mennyisége és/vagy a nem kellően magas hőmérséklet állhat a háttérben...
Nekem bevallhatod rám gondoltál amikor festette ;)
VálaszTörlésCsodaszépek :)
Csak elég rád gondolnom, és minden szín rögtön zölddé változik :)
VálaszTörlésMég jó, hogy nem sárgává, mert ugye az az irigységszíne. Bár buddhista körökben csak a megvilágosodottak viselhetik ezt a színt. Hű, de kíváncsi lennék egy olyan randomizált tepsire, fazékra. Nem fotóznád le a kedvemért egyszer?
VálaszTörlés