2012. február 11., szombat

Őszinte vallomás

Kezd már elég lenni a hidegből, teljesen regresszív állapotba kerültem, legszívesebben ki se mozdulnék a kályha mögötti dupla ágyról, ahol jelenleg számos párna, takaró és kézimunka-alkatrész található. Valamint nem baj, ha van egy bögre kávé, lehetőleg tejszínnel és barnacukorral, esetleg egy pohár jobbfajta bor, a napszaktól függően. Meg csokoládé.
Ha a kötés kiesik a kézből, az ember magára húz egy takarót és alszik.
Ehhez képest holnap dolgoznom kell. Na nem itthon, főzni vagy ilyesmi, hanem a munkahelyen. Brrrrrrrr.
Azért hogy kép is legyen, megmutatom, mit kezdek Bucilla fonalával.
A kötésétől kicsit visszariadtam, túlságosan pókhálónak találtam most, talán majd egyszer kötök is ilyen vékonyból, de megörültem ennek a horgolásmintának, és emellett döntöttem. Kicsit egyhangú a sok rövidpálca, de a sorok számolására meg a szaporításra épp elég odafigyelni, és a fonal is túlságosan tarka egy bonyolultabb mintához Nagyon finom, puha, selymes fonal egyébként. Holnap viszem magammal vigasztalásnak.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése