Zoknikaland

Mikor először láttam élő embert öt fogpiszkálóval zoknit kötni, arra gondoltam, ilyet normális ember nem csinál... Na de sok mindent kipróbáltam én az utóbbi időben, amit addig soha, és persze ez a dolog is előbb-utóbb izgatni kezdett. Jó sokáig csak videókat meg leírásokat nézegettem, valamiért nem mertem hozzáfogni, pedig a karácsonyi cinkekötés már rákényszerített a rövidített sorokra és az apró tűk használatára. Mígnem aztán az Ahama-féle könyv adta meg a végső bátorságadagot.
Úgy gondoltam, első próbálkozáshoz nagyon meg fog felelni az az öncsíkozó aldis zoknifonal, amelyikből a korábban már bemutatott zúzmarás kendő és kapucni készült.

 

Az orránál, kétoldalas kezdéssel indultam, és a legegyszerűbb, a rövidített soros sarokkialakítást alkalmaztam. 

Kezdéshez kényelmesebb a körkötőtű és a magic loop technika, a későbbiekben nekem inkább az öt tűs módszer volt a haladósabb, a damilhúzogatást kicsit macerásnak találtam. Ha azonban a két zoknit egyszerre akarjuk kötni, aminek szintén megvannak az előnyei, akkor természetesen körkötőtűt kell használni.

A zokni szárát rugalmasan láncoltam le.

Ha előrelátóbb lettem volna, és figyelembe veszem a fonal periodicitását, akár két, hajszálpont egyforma zoknit is köthettem volna :) Így kissé eltér a csíkozásuk, de a viselési élményt ez nem befolyásolja...

 

410 méteres aldis zoknifonal, 42 gramm, 2.5-ös tű.

Aztán egy bonyolultabb darabba is belekezdtem, a fonal is komolyabb, Zitron Trekking, igazi fiúszínben. Full mintás, nem is haladok vele a kellő tempóban, ellenben nagy sikerélmény volt egy bonyolultabb sarokkialakítást abszolválni, sőt a méretet is elsőre eltaláltam. Ez most a képen látható állapotban van. Majdnem fekete fonalat villanynál fotózni élményszámba megy, így nem sokat mutat, de remélem, hogy rövidesen megmutathatom "működés" közben is.